Veres János kötetének első ciklusa új verseket tartalmaz, a többi válogatás harminc év anyagából, olyan hosszmetszet, amely korántsem teljes, ám a költő műveinek legérettebb, legreprezantatívabb darabjait tartalmazza. A költő számos versen az utóbbi időben a versek lényegét nem érintő, kisebb javításokat eszközölt, s ezeket tekinti véglegesnek, nem a javítás előtti szövegváltozatokat.
Veres János 1930-ban született, s ifjúsága sok esztendejét tátrai tüdőszanatóriumokban töltötte. Volt szanitéc, később a rimaszombati járási népművelési központ előadója. 1970-től rokkantsági nyugdíjban van. Verseiről Tóth László így írt 1977-ben: "A természet fura játéka lehet, hogy benne a világra naivan rácsodálkozó kisgyermeket s a világot józanul szemlélő és mérlegelő, olykor el-elkomoruló bölcs aggastyánt egyesítette. Nemcsak emberként, költőként is ilyen. Amikor a legmagasabbra szárnyalna, gyökerei visszafogják."