Zola ​a Rougon-Macquart család történetének ebben a kötetében a politika boszorkánykonyjáját mutatja meg az olvasónak. Félrehúzza a függönyt, s mi káprázva nézzük a császári trón körül tolongó tarka sokaságot: a minisztereket, tábornokokat, pénzembereket, a december másodiki államcsíny kalandorait és kalandornőit. A regény főhőse Eugéne Rougon, akit a sorozat olvasója már ismer a Rougonék szerencséje és A hajsza című kötetekből. A vidéki ismeretlenség homályából kiemelkedő, közepes tehetségű ügyvéd szédületes pályát fut meg a harmadik császárság idején. A hatalomra vágyók biztos ösztönével jó lapra tesz, s az államcsíny után fölragyog az ő szerencsecsillaga is. Mint III. Napóleonnak félelmetes belügyminisztere a „kegyes úr” kegyetlenül elnyomja az ország népét. Minisztersége alatt a rémület metsző szele süvölt Franciaország fölött. De őt is eléri az uralkodás eszeveszett bajnokainak végzete: ellenségei gyűlölik, pártfogoltjai irigylik, s végül éppen azok buktatják meg, akiket valóban felemelt. Csakhogy Eugéne Rougon nem adja meg magát: megtagadva addigi politikai eszméit legbuzgóbb védelmezőjévé válik azoknak a szabadságjogoknak, melyeket a császár őfelsége, belügyminiszterének távoztával, kegyelmesen megad a nemzetnek.