Fekszem ​az ágyon. A rádióból jellegzetes olasz muzsika árad. Csípem. Különben próbálom összeállítani Fekete bűnlajstromát. Van egy tuti gyilokja, a Szajkó. Aztán az is majdnem biztos, hogy otthon is hidegre tett valakit, amiért végül is dobbantania kellett. Itt ki akart nyírni vagy nyíratni, teljesen mindegy. Felpattanok az ágyból, magamhoz veszem a Bowningot. Döntöttem: letartóztatom Crudalét. Csak az ajtóban kapok észbe. Hol lakik?
Di Maggiót hívom. Csak sokára veszi fel a telefont.
-Megőrültél, hajnali három óra van – s ezt tényleg úgy mondja, mint aki aludt.
-Ez nem tűr halasztást. Mondd a címet.
-Pazzo… – és lecsapta a kagylót.
Ez olyasmit jelent, hogy hülye, féleszű, bolond, elmebeteg, sőt jelen esetben talán azt is, hogy öngyilkosjelölt.
-Kár volt letenned, tudhatod, hogy addig csörgetlek, amíg el nem árulod a címet. Te még nem tudod, milyen kitartó vagyok.
-Kezdem sejteni. De miért akarsz meghalni?
-Magánügy.
-Mik a terveid?
-Odamegyek ehhez a Crudeléhoz, kicsit átalakítom a fejét, és utána letartóztatom, s az első géppel hazaviszem… Snitt.