Lucja ​Goray lengyel írónő részt vesz egy nemzetközi íróklub kongresszusán, Rómában. Milyen erők mozgatják a kongresszus résztvevőit egymás megítélésében, hogyan állja meg a helyét a hősnő a Lengyelországot is érintő heves vitákban? Mit jelent ma, az 1970-es években egy szocialista országot képviselni a Nyugat előtt? Ezekről az izgalmas, aktuális kérdésekről szól Zukrowski, a nálunk is ismert, neves lengyel szerző regénye. A millió elefánt országában című útirajza, Tűzkeresztség című regénye és Ariadné éjszakái című elbeszéléskötete jelent meg magyarul. Korábbi műveitől eltérően ebben a legújabb regényében a ma legégetőbb problémáival foglalkozik. Könyvében Európa legkülönbözőbb részeiből toborozza össze az írókat. Valamennyien saját elképzelésekkel, világnézettel, eltérő nemzeti-történelmi hagyományokkal rendelkeznek, s személyes vitáikban nemcsak ők maguk, hanem ezek az őket mozgató, sokszor láthatatlan erők is összecsapnak. Lucját otthon is, Rómában is figyelmeztetik: nem lesz könnyű dolga, ha helyt akar állni Lengyelországért, mert a klub írói közül többen éppen arra akarják felhasználni a kongresszust, hogy Lengyelország belső problémái ürügyén az egész szocialista tábor ellen támadást indítsanak. Lucjának egyszerű írónőből hirtelen politikussá, éles szemű diplomatává kell válnia, hogy eligazodjon a két világ számtalan ellentmondásának útvesztőjében. Eligazodnia azonban nemcsak a legidőszerűbb problémák szövevényében kell, mint például az írói szabadság, a diákmozgalmak értékelése vagy egyes népek irodalmának elszigeteltsége kédéseiben, hanem saját magánélete tragédiáját is fel kell oldania valahogy magában. A kongresszus népes, nemzetközi írógárdája és Róma színes forgataga mellett halk szólamként bontakozik ki a lengyel írónő szerelmének tragikus története. Az elvesztett férfi iránt érzett mély szerelme a regény végére a Lengyelország iránti szeretet, hűség szimbólumává magasodik. Lucjának sikerül talpra állnia és továbblendülnie az alkotómunkába, a tevékeny életbe.