Utazás a Szepességben
„Krúdy Gyula. megírta talán az egész korabeli Magyarországot. mégis. gyakrabban idéz föl három helyszínt: szülőföldjét. a Szepességet, ahol diákként három évet töltött és Budapestet, ahol.
Tovább...„Krúdy Gyula. megírta talán az egész korabeli Magyarországot. mégis. gyakrabban idéz föl három helyszínt: szülőföldjét. a Szepességet, ahol diákként három évet töltött és Budapestet, ahol. haláláig lakott” – Aligha lehet a kötet szerkesztője és egyben az utószót jegyző Sturm László mondatainál jobban összefoglalni a nagyszerű összeállítás irodalomtörténeti és ovre-metszetei velejét. A Krúdyban mindig szívesen tallózó olvasó ráismer az utazó Szindbádra, a szerelmesre, a könnyesen nosztalgikus férfira, magára az íróra (aki nem csak a „podolini kísérteteket” ismerte és írta meg visszarévedve), arra a magyar elbeszélőre, aki az álomittas képzelgés közben is mindig pontos, szinte helyismereti-helytörténeti egzaktságú. Akár egy századvégi útikalauzt lehetne rekonstruálni az író észak-felvidéki novelláinak harmadát közlő négy ciklus (Ifjú évek; A középkori város; Az utazó; "Mindenkinek van előtörténete") alapján. A miskolci kiadó remeklése ez a kiadvány, a 10-es, 20-as évek remek Krúdy-karcolatai, novellái, asszociatív prózai futamai bizonyára elbűvölik majd az olvasókat. – Városi könyvtárakba több példányt is érdemes beszerezni a kötetből.