Az uszkár régi kutyafajta, számos könyv íródott már róla. Mi haszna hát egy újabb könyvnek az uszkárról? Ez a kérdés motoszkált bennem, amikor arra vállalkoztam, hogy megírom ezt a könyvet. Tenyésztőként hosszú évekre visszanyúló kapcsolatom van ezzel a kutyafajtával. Sok uszkárt neveltem fel, s egész eddigi életemet velük töltöttem. Mindannyiukat megőrzöm jó emlékezetemben, hibáikkal és erényeikkel együtt, azokat is, amelyek már régen maguk mögött hagyták földi életpályájukat. Ők, akik egész életemben körülöttem voltak és vannak, a hűséges szukák és a temperamentumos kanok, legyen bár a nevük Pax, Kócos, Dixi, Gigi, Zsuzsi, Filu vagy Szultán, mindannyian elkísértek gondolataimban e könyv megírásakor, és sok-sok élményt, benyomást szolgáltattak hozzá. Szeretném azt is megmutatni olvasóimnak, hogy amikor uszkárt keresünk magunknak, nem helyes csak úgy bármelyiket kiválasztani. Olyan állatot kell válaszunk,amely méretében és természetében illik hozzánk. Saját tapasztalatból tudom, hogy még a legnemesebb, legszebb uszkárnak sem csupán a külső megjelenése értékes - egyszerű, ám őszinte kutyalelke még szépségénél is nagyobb kincs. Ha megajándékozunk egy uszkárt szeretetünkkel, meg fogja hálálni, és leghűségesebb barátunkká válik. Különösen a fiatalok figyelmét szeretném felhívni erre a szeretetreméltó kutyára, mert a fajta érdeke azt kívánja, hogy tartsuk fenn a nagy hagyományt, s lelkesítsük a fiatalokat, - hiszen a jövő uszkárkedvelőinek és -tenyésztőinek megnyeréséről van szó. Az a nagy érdeklődés, amely évek óta körülveszi az uszkárt, véleményem szerint indokolttá teszi a fajta újabb, részletes leírását. Ha összehasonlítjuk a ma előnyben részesített uszkártípust azzal, amely régebben számított a tenyésztők ideáljának, akkor szembetűnő különbségeket fedezhetünk fel. Ez mindenekelőtt arra a tényre vezethető vissza, hogy az idők során változik a szépségről alkotott felfogásunk. Szinte semmi sincs, amin ne lehetne javítani. E törekvés jegyében az uszkár ideáltípusával szemben támasztott követelmények szintjét egyre magara és magasabbra állítják, s nemcsak a jelenlegi szint fenntartása a cél, hanem a folytonos fejlődés és emelkedés is. Ezzel a könyvvel nem pusztán az a szándékom, hogy a fajta ismerőihez és kedvelőihez szóljak, tanácsokat adva nekik az uszkár vásárlásához, neveléséhez és tartásához. Célom az, hogy ennek a számomra legtökéletesebb kutyának újabb barátokat szerezzek.