A delfti Joannes Vermeer életéről igen kevés hiteles adat maradt fenn. Gyermekkoráról, ifjúságáról semmit sem tudunk. Ki volt a mestere, hol tanult? Csak azt tudjuk, hogy 1653-ból származik a delfti Szent Lukács festőcéh könvében Vermeert mesterré fogadó bejegyzés. Vermeer életében Hollandia hosszan tartó háborúkat vívott. Ekkor folytak az Anglia elleni tengeri hadjáratok is. A háborúk okozta ínség és nincstelenség miatt zavargások támadtak. A gyarmatosítás révén meggazdagodott polgárság csak vagyona gyarapításával törődött. Azok, akik ekkor is hajlandók voltak műalkotásokat vásárolni, francia stílusú, elegáns művek iránt érdeklődtek. E korszak három kiemelkedő németalföldi mestere: Frans Hals, Rembrandt és Vermeer, akik az embert és mindennapi életét tartották ábrázolásra érdemesnek, szegénységben és elhagyatottságban haltak meg.
A szerző ezt az ellentmondásokkal teli, mozgalmas korszakat véve hátteréül, mély átéléssel írja le a festő belső vívódásait, melyek során nagy műgonddal készülő mesterművei születtek. A történet Delft híres látképének létrejöttével ér véget. Szimbolikusnak is érezhetjük ezt a befejezést, mert a valóságos város vaskos erődítményrendszerével méltán válthatja ki a csodálatot: mintha az örökkévalóság számára készült volna, akárcsak Vermeer örökbecsű mesterműve